Sz.r kávé v.2.0.

Ma reggel ezt a kávét ittam, abból a pohárból, amelyből szeretteim is itták annak idején. A pohár akkor jutott eszembe, amikor kis fiam elmesélte, hogy a kávézáshoz milyen emlékek fűzik, akkor megkerestem édesanyám kávés poharát és neki adtam. Ez a pohár, szeretett nagybátyámé volt, akit apámként szerettem. A történet a kávéról nem mai, már korábban megírtam. Ma reggel nem csak emiatt, de más okokból is igen elérzékenyült hangulatban vagyok. Jól esik azokra a szeretteimre gondolni, akik nincsenek már velem és azt hiszem, hogy ez igaz mindenkire akiket szeretek, de valamilyen okból már nincsenek mellettem. Azt is gondolom, hogy a szeretet az ember lelkében dől el, de az élőktől jól esik némi visszajelzés a kölcsönösségről. Akik elmentek, a szívemben élnek továbbra is, mert amíg tehették ők is elmondták, hogy szeretnek.

Németország v.1.4. – Einbeck

Einbeck település Németországban, azon belül Alsó-Szászország tartományban. Nincs nagyon messze Hildesheimtől és amiről számomra híres, hogy fiammal jártam ott, megnézhettem a híres ferdetornyot (nem Pisa), láttam a még híresebb mustármalmot, sőt hoztam is ajándékba einbecki mustárt, valamint a méltán híres einbecki sört is megkóstoltam, a mai napig híve vagyok. Mindenkinek ajánlom a gyönyörű kisvárost, ha arra jár.

Németország v.1.3.1 – Mariendom, Hildesheim

A hildesheimi Szűz Mária mennybevétele katedrális, más néven a hildesheimi dóm korai román stílusú műemlék templom Hildesheimban, Németország Alsó-Szászország tartományában. A Hildesheimi egyházmegye székesegyháza. 1985-ben a hildesheimi Szent Mihály-templommal együtt a Világörökség részévé nyilvánították.

A dómot Altfrid püspök idejében, 872-ben építették, majd a 11. század és 14. század között lényegesen átépítették és kibővítették. Az összes ezután következő építmény a régi alapokra épült.

A dómot körülvevő udvaron még ma is világosan látszik a Bernward von Hildesheim püspök idejéből származó dómvár szerkezete.

A második világháborúban a dóm majdnem teljesen elpusztult, de 1950 és 1960 között újra felépítették. Ennek során a korábbi barokk átépítéseket eltüntették, a dóm visszakapta eredeti korai román stílusát. A püspökség 2015-ös, 1200-éves jubileumára készülve átfogó restaurálást végeztek rajta.

Ezeréves rózsatő

A dóm nevezetessége az úgynevezett ezeréves rózsatő, amely az apszis külső falánál nő, a kerengő belső udvarán. A rózsa pontos korát nem lehet megállapítani; a rózsatőlegenda szerint 815-ből származik.

Úgy mesélik, hogy Jámbor Lajos vadászat közben az erdő közepén szentmisét hallgatott. Közben felakasztotta a magával hozott Mária-ereklyetartót egy vadrózsabokor ágára, amit a mise után már nem lehetett az ágról levenni. Ebből a jelből a császár arra következtetett, hogy itt és nem máshol kell megalapítania az Elze városába tervezett püspökséget, és Szűz Máriának kell szentelnie, mivel az ő jelképe a rózsa.

A mai rózsatő megléte legalább négyszáz évre visszamenőleg folyamatosan bizonyított.

A világháború alatt, 1945-ben repesz- és gyújtóbomba-találatok érték a dómot és az apszist a rózsatővel együtt. A rózsából a romok alatt csak egy elszenesedett csonk maradt, és azt lehetett hinni, hogy ezzel vége a híres rózsatőnek. A gyökere azonban sértetlen maradt és rövid időn belül új ágakat hajtott. Azóta a rózsafa ágait kis fémtáblákkal jelölik, azt az évet írva rá, amikor az ág kihajtott. A város lakossága az újrakezdés reményének tekintette a rózsatövet és azóta a rózsa a város jelképévé is vált. Úgy vélik, hogy a hildesheimi rózsatő a világ legrégebbi élő rózsája.

Forrás:https://hu.wikipedia.org/wiki/Hildesheimi_Sz%C5%B1z_M%C3%A1ria_mennybev%C3%A9tele_katedr%C3%A1lis

A városban minden felé járdába épített rózsát ábrázoló botlókövek vannak, melyeket követve a Mariendom-hoz lehet eljutni. A Dóm csodálatosan szép, nézzétek meg.

Németország v.1.3. – Hildesheim

Hildesheim város Németországban, Alsó-Szászország tartományban, a Hildesheimi egyházmegye püspöki székvárosa. Hannovertől mintegy 30 km-re délkeletre, az Innerste folyó (a Leine egy kis mellékfolyója) partján fekszik.

A város fontos kereskedelmi és hadiutak csomópontjában keletkezett. Nevét egy Hildwin nevű germán földbirtokosról kapta.

A település 815-ben a Hildesheimi egyházmegye székhelye lett, és ekkor kezdték építeni a dómot is. 1200-ban az óvárost védőfallal vették körül, a faltól keletre épült fel az újváros.

1367-ben csatlakozott a Hanza-szövetséghez és szabad birodalmi város lett.

1813-ban, a napóleoni háborúk után a Hannoveri Királyság része lett, majd 1866-ban azzal együtt Poroszországhoz csatolták.

Ipari város számos főiskolával, operettel és színházzal.

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Hildesheim

Miért írok erről a városról? Nagyobbik fiam itt él párjával. Amíg a pandémia nem tört ki, lehetőségeimhez képest gyakran látogattam őket. Nekem tetszik a város, bár nem annyira mint Göttingen, de van sok látnivaló (ezekről majd külön írok), szép belváros, szép kis folyópart. Ahol ők laknak az tulajdonképpen zöldövezetnek tekinthető és csak pár sarokra van Oscar Schindler utolsó lakhelye és a kórház ahol meghalt. A sírja Izraelben van, de erről később. Szeretek itt időt tölkteni.

Akkor álljon itt néhány kép.

Ajándékok

Jönnek az ünnepek, nem csak Karácsony, hanem szülinap, névnap, barátok, ismerősök, család. Keresgéltem apróságokat, mert nem szeretnék senkit kellemetlen helyzetbe hozni. Így találtam meg egy webshopon a színterápiás karkötőket. Elgondolkodtam, paracordom van, tudásom is hozzá, meglepek valakiket, hát elkészítettem a sárgát (Tudatosság), rózsaszínt (Kedvesség), királykék (Megnyugvás), lilát (Barátság), feketét (Szerencsehozó). Nincs piros paracordom, de lesz és akkor elkészül a Védelmező Kabbala is. Kíváncsi leszek, tudok-e örömet szerezni. Lehet kérni is. 🙂

azt már tudom, hogy a kéket kinek adom.

Kenyér durum búzából

Boltban voltam és láttam, hogy van durum búza. Soha nem használtam még, gondoltam megpróbálom, ezért megvettem, haza hoztam. Arra gondoltam, hogy tészta lesz belőle, de azután meggondoltam magam, ilyenből még nem láttam és nem készítettem kenyeret. Nekiálltam.

Kell hozzá 540 gr durum búzaliszt, 1 pohár kefír 300 ml-re szaporítva langyos vízzel, csipet só, 1 teáskanál sikér, 3 evőkanál olaj, 2,5 gr friss- vagy 7 gramm szárított élesztő, egy pici cukor.

Ezek beugrottak a kenyérsütő gépbe, elindult egy dagasztás és első kelesztés, majd átgyúrva formába téve még 30 perc kelesztés a sütőben, majd 220 fogon 15 perc és 160 fokon még 40, oszt jó napot.

Sikerült, finom, jó ízű, de valamiért az utóbbi hónapokban sűrű, tömör kenyereket sikerül produkálnom, valamit javítanom kell az élesztési technikámon. Amennyiben van jó tanács, szívesen fogadom.

….kicsit sárga, kicsit savanyú, de az enyém.

Vértes v.1.1 – Várgesztesi vár

A Vértes hegység mélyén, sűrű erdőben egy kis magaslaton áll a gótikus gesztesi vár romja. A Várgesztestől nem messze fekvő vár és környéke a régió népszerű kirándulási célpontja.

A vár 2013. október 31.-én bezárta kapuit, nem látogatható. Helyreállítása, újra nyitása egyelőre nem tisztázott. Amint friss hírekkel szolgálhatunk, azonnal felrakjuk őket az oldalra!

A vár története
A tatárjárás után épült királyi vár első írásos említése 1326-ból ismert. Sokáig nem volt különösebb hadászati jelentősége, elsősorban vadászkastélynak használták, s az uralkodók időnként zálogba adták. Az épület falai közt több középkori uralkodónk is megfordult, birtokosai gyakran cserélődtek. A XV. század elején és a XVI. század közepén is bővítették, így a Vértes legerősebb várának számított. A törökök többször is ostromolták, és négyszer is elfoglalták, majd az 1590-es években megerősítették. A harcok során megrongálódott erődítmény 1605-ben végleg magyar kézre került. 1652-ben újra kijavíttatták a várfalakat, de később ismét leomlottak. A hadászati szerepét vesztett romos vár a hozzá tartozó uradalommal együtt az Esterházy család birtokába jutott. A vár sorsát egy 1733-as rendelet pecsételte meg, mely szerint a vár köveit szabadon elhordhatták a környék építkezéseire.

Az 1961-63 közötti műemléki helyreállítás során az egyik tornyot turistaszállóvá alakították, ahol étterem és egy kis büfé működik, a tetején pedig kilátóhelyet létesítettek.

Az 1990 óta egy lelkes vállalkozó által üzemeltetett vár, több jelentősebb várfalrészlet leomlása után, 2013 okt. 31.-én bezárta kapuit. Jövőbeli működtetése, helyreállítása egyelőre még nem tisztázott.

A vár leírása
Az erdő mélyén megbúvó vár egy szinte teljesen szabályos téglatestre hasonlít, mivel a tornyok homlokzatát oromzatukkal egyező magasságú falak kötik össze. A várfalból mára csupán három kisebb részlet látható, a vár fő részei a hajdani második emelet ablakainak aljáig viszonylagos épségben megmaradtak. A várépületek faragott középkori ablak- és ajtókeretei a gótikus stílus jegyeit őrzik, a többségük téglalap alakú, de van köztük csúcsíves is.

Az egykori belső vár szabályos négyszög alaprajzú, két egyenlőtlen nagyságú szárnya között zárt várudvarral rendelkező kétszintes épület első szintjén található a Várpresszó és az egykori Lovagterem, amely ma étterem. A felső szinten a turistaszálló szobái találhatók.
A várudvarról induló külső lépcsőn lehet eljutni a turistaszállóhoz, valamint a tetőteraszon lévő kilátóra, melyről csodálatos kilátás nyílik a vár alatt elterülő Várgesztesre, a Vértes erdőrengetegére.

Gyakorlati tudnivalók
Megközelítés:
Tatabányáról az Oroszlány felé vezető műútról Környe falu központjában balra térünk le Várgesztes felé, a falun teljesen átmegyünk, táblák jelzik a várhoz vezető utat, az út végén ingyenes parkoló. A parkolótól nem messze egy nagy tisztás pihenőpadokkal, a tisztástól egy közepesen emelkedő köves szerpentinúton érünk a vár alá.

Nyitva tartás, belépő:
A vár 2013 okt. 31-én bezárt, egyelőre csak kívülről lehet megnézni, azt viszont bármikor és díjmentesen.

Forrás: https://kirandulastippek.hu/vertes-gerecse-velencei-to/vargesztes-gesztesi-var

2008-ban jártam ott kisfiammal, nagyon jól éreztük magunkat, a vár és a környéke, nagyon szép tele volt piknikező helyekkel, tipikus családi kirándulóhely. A képek is akkoriak.

Vértes v.1.0. – Haraszt hegyi tanösvény

A Vértes rendkívül látványos tanösvénye, egy hazánkban páratlan szubmediterrán területet, a Haraszt-hegy kopár dolomitsziklás környékét mutatja be egy rövid körtúra segítségével.

A déli fekvésű, csapadékszegény hegyoldalakon mediterrán tájakra emlékeztető éghajlat alakult ki, s ennek megfelelően a növényzet is bővelkedik mediterrán, szubmediterrán elemekben. A tanösvény talán októberben a legszebb, amikor a vörösen izzó cserszömörce teljesen elborítja a hegyoldalt, de a májusi időszak is nagyon vonzó az ezernyi színes virággal fedett rétekkel.

A túra hossza: 3,5 km
Időtartam: 2 óra
Szintkülönbség: 150 m fel, ugyanannyi le

A túra jellege:
Rövid körtúra, a Kőlik-völgyben a Kerek-hegy tetejére vezető néhány meredekebb kaptató kivételével könnyű erdei séta. Rendkívül sok, hangulatos, piknikezésre csábító hely sorakozik a hegyen, érdemes vinnünk magunkkal egy legalább közepes méretű hátizsákot, melyben kényelmesen elférnek az enni-, innivalók. Szelesebb időben, fent a hegyen nagy hasznát vehetjük egy szélálló softshell dzsekinek is. A túra könnyű és rövid, de azért egy profi túracipőben jóval nagyobb élmény a séta is.

Kiindulópont: Csákvár, Gánti u. végén lévő parkolóhely, a vízmű telepével szemben. Csákvár központjából Gánt felé haladva érhető el.

A túra leírása
A parkolóból mindkét irányból indulva bejárhatjuk a 7 állomásból álló tanösvényt, amennyiben jobbra indulunk el, jó ideig a falu szélső házai és a cserjés, alacsony erdő között haladva érjük el a szűk Kőlik-völgy bejáratát. Az út jobb oldalán több ún. likat találunk, amelyek kisebb-nagyobb sziklahasadékok, barlangok a fehér dolomitsziklafalba vájódva.

A mély szurdokszerű völgyből izzasztó kaptatóval érünk fel utunk legmagasabb pontjára az elképesztően szép Kerek-hegyre (332 m). A kopár, dolomitgyeppel fedett fennsíkról lélegzetelállító a kilátás az alant fekvő Csákvárra, a Vértesaljára, a Vértes érdekes formájú hullámos lankáira, mély völgyeire.

Miután kigyönyörködtük magunkat, folytassuk tovább az utat a zöld levéllel jelzett tanösvényen, a hegy gerincén. Hamarosan egy nagy balkanyar után folytatódik a mesebeli táj, páratlan növényzet, színes virágmező, alacsony, egzotikusnak tűnő törpefák (főleg molyhos tölgy) között kanyarog az ösvény. A jelzések nem mindenhol egyértelműek, már ahol vannak, sok kis ösvény ágazik el több irányba, ha ne adj Isten, letérnénk a tanösvényről, biztosak lehetünk benne, hogy mindenhol gyönyörű réteken, tisztásokon áthaladva előbb-utóbb visszaérünk a parkolóba.

A tanösvény egy élesebb jobb, majd egy nagy bal kanyarral a Balog-völgybe tart, ahonnan 15 perc alatt visszaérünk kiindulási pontunkhoz. Amennyiben véletlenül elmulasztjuk a nagy jobb kanyart lefelé, könnyen elcsábít az előttünk lévő, kitűnő panorámát ígérő kilátóhely, akkor maradjunk a kitaposott ösvényen, végig a Haraszt-hegy csodálatos kilátást nyújtógerincén, negyedóra múlva lejutunk a tanösvény kezdeti szakaszára.

Forrás: https://kirandulastippek.hu/vertes-gerecse-velencei-to/haraszt-hegyi-tanosveny

A hosszú bezártság után viszonylag jó időt jósoltak, ezért ezt a túrát terveztük megtenni. Egyrészt azért, mert nem tűnt hosszúnak, nehéznek és emiatt a fájós derekamat nem szerettem volna nagyobb nehézségnek kitenni, mert fogyóban a fájdalom csillapító, másrészt csupa jót olvastam róla. Neki álltunk és valahogy úgy sikerült, hogy fordítva mentünk neki. Az izzasztó kaptató, tényleg izzasztó, de az kilátás és az erdő mindenért kárpótol. Mindenkinek ajánlom.

Gondolatok v.2.1.

“Az érzéketlenség divat. És az a hülye téveszme, hogy amit nem mutatunk, az nincs is. (…) Sírj, zokogj, bőgj és jajgass! Légy valódi, és büszke rá, hogy érző lelked van.”
(Müller Péter)

Kiadtam, de nem lett jobb. Hát igaz, a stressz felviszi a vérnyomást és a vércukrot. Azt is tudom már tapasztalatból, hogy a stressz, fájdalom mértékétől függően 10 – 21 nap, míg rendezni tudom. Most magasak az értékeim, ennyi.

Emlékek – a kávéspohár

Szerda van, korán kelek, ma van a heti nagy bevásárlás ideje a fiammal. Hétkor találka és indulunk a hypermarketbe. Néhány napja volt a szülinapja és egy kávéfőzőt kapott ajándékba, mert a régi tönkrement és kellett a megújulás. Az autóban beszélgettünk és valahogyan szó kerekedett a kávézásról. Mondta, hogy szupi a kávéfőző, csuda kávékat készít benne, de valami hiányzik. Szó, szót követett és előkerült egy emlék. Amikor kicsi volt, emlékezett arra, hogy munkába menet előtt a konyhában vagy én, vagy édesanyám bíbelődött a kotyogóval, míg lefőtt a kávé és azt egy üveg kávés pohárból ittuk meg. Azt mondta, hogy neki ez a pohár nagyon hiányzik és úgy érzi, hogy a reggeli kávézásának elengedhetetlen tartozéka kell, hogy legyen. Eszembe sem jutott, hogy vásárolnom kellene egy ilyen poharat, hisz megvan az amelyikből édesanyám kortyolta a kávét. Látom, jó helyre kerül, hát odaadom pici fiamnak, használd egészséggel. Ez is egy szeretettel teli emlék, ezért ideírom.