Kati néni a fertályos asszony……

Még mindig Székesfehérvár. Egy utcában találtam ezt a szobrot, nem értettem kit és miért ábrázol, ezért utánanéztem. Ő Kati néni, a fertályos asszony bronzszobra Székesfehérvár belvárosában, a Liszt Ferenc sétálóutcában található. Az egykori fehérvári piac jellegzetes alakját, a portékáit Felsőváros városrészből kiskocsijával a belvárosi piacra toló idős asszonyt ábrázoló szobor Kocsis Balázs alkotása, amelynek ihletője Molnár Imréné Boda Katalin volt, aki még 93 éves korában is árulta döcögős kocsiján a tejet, tejfölt és a sült liba- és kacsafertályokat. A négy részre, azaz fertályokra felvágott, saját zsírjában ropogósra sütött kacsa és liba egy székesfehérvári helyi ételkülönlegesség.

Kedves szobor, ne hagyjátok ki, ha arra jártok.

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kati_n%C3%A9ni,_a_fert%C3%A1lyos_asszony

Bory vár

Térdem tesztelése tovább folytatódott, a tanulság is egyre nőtt. Tehát Székesfehérvár és annak is egyik ékessége a Bory vár.

A várat Bory Jenő (1879-1959) szobrászművész és építészmérnök, a Képzőművészeti Főiskola szobrász és a Műszaki Egyetem építész tanára építette, saját tervei és fantáziája alapján 40 nyáron keresztül, emléket emelve a hitvesi szeretetnek és művészi álmainak.

A vár telkét, amelyen szőlő és gyümölcsfák között eredetileg csak egy borospince állt a hozzá tartozó présházzal, még 1912-ben vásárolta meg Bory Jenő. A présházat ekkor bővítette lakássá s készített fölötte egy műtermet is. A vár építésébe csak az első világháború után kezdett, amikor sokasodó szobrászi megrendeléseinek honoráriumából erre is tudott költeni.

Az építést, a részletek állandó cizellálását, s a második világháború után a helyreállítási munkákat egészen haláláig folytatta. Többnyire egyedül, a két kezére hagyatkozva dolgozott, legfeljebb néhány alkalmi segítséget vett igénybe. Képzett építész volt, mégsem konkrét mérnöki rajzok, inkább a fantázia ihlete és az adott terepviszonyokhoz való alkalmazkodás irányították munkájában. A lassan fölnövő falak, tornyok formái, az általuk ölelt terek ugyanannak a művészi elképzelésnek lettek az eredményei, mint a szobrok, így a Bory-vár nem más, mint egy építészeti formákat és méreteket öltő szobrászati műalkotás.

A várban sétálva a látogató lépten-nyomon érzékelheti, hogy az anyag, mely újra és újra visszaköszön, az nem más mint a beton. Egészen pontosan a Bory Jenő által preferált kvarcbeton. A huszadik század elején az építészetet megújító anyagként jelent meg a beton, s hazánkban egyik legelső alkalmazója éppen Bory Jenő volt. Ebből az anyagból készültek az ajtó- és ablaktokok, oszlopok, kupolák, korlátok és lépcsők, illetve a kerti díszkutak, medencék, szobrok és domborművek, a legkülönbözőbb méretben.

A várat benépesítette a kortárs művészek, valamint festőművész felesége, Komócsin Ilona (1885-1974) és saját műalkotásaival. A műteremben szobor- és képkiállítás nézhető meg. A Százoszlopos udvar árkádja alatt látható gipsz szobrok eredeti változatai az ország különböző településein ma is megtalálhatóak, bronzba öntve vagy márványba faragva. Az udvar hátsó részén, a Kápolnában a Hitvesi szeretet szobra várja a látogatókat.

A Bory-vár ma Bory Jenő leszármazottjainak tulajdonában van, s az általuk létrehozott alapítvány segítségével tartják fent és működtetik a várat. Mindenképp megnézésre javasolt, az tény, hogy oly nagy mennyiségű látnivaló van egy viszonylag kis területre bezsúfolva, hogy feldolgozása nem egyszerű.

Órajáték

Székesfehérváron jártam, teszteltem a lábam, tanulságos volt. Céltudatos sétába kezdtem és nehezen, de megtaláltam ezt az ékszert. Ez nem más, mint az órajáték. Az órajáték figurái a magyar történelem olyan királyi személyiségeit ábrázolják, akiknek nevéhez legendák fűződnek. A történelmi alakok először délelőtt tíz órakor jelennek meg zenei kísérettel, majd a város templomaiban egyszerre megkonduló déli harangszó után ismét láthatjuk őket. Ezt követően kétóránként, délután kettő, négy és hat órakor vonulnak fel a királyi alakok. A harangjáték zenéje az „Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga” című népének, mely István királyhoz fűződik, és egy középkori dallam, az „O Pastor aeterne”. Az órafigurái a harsonás, Szent István király és Imre herceg, Szent László király, Szent Erzsébet és Szent Margit, Mátyás király és Beatrix királyné. Az óramű számlapja különleges, 24 órás beosztású. A világos alapon lévő számok a nappali órákat, a sötét alapon lévők az esti és éjszakai órákat mutatják. A 12 hónap nevét felsoroló körívhez kapcsolódik a csillagtérképeket ábrázoló tárcsa. Ez havonta fordulva a megfelelő ábrát a hónap nevéhez igazítja, így egy év alatt fordul körbe a számlapon.

Érdemes megnézni, sajnos a harangjátékról lemaradtam, de az egy órás csengetést hallottam. Nézzétek meg, megéri.

forrás: https://turizmus.szekesfehervar.hu/latnivalok/orajatek?list

Szobortúra a kilencedik…..

Pécsett jártam egy jó barátommal, sétáltunk a rossz térdemmel és eközben mesélt erről a mini szoborról, amit Kolodko szobornak gondoltunk mindketten. Sajnos nem volt már erőm a Tettyéről a szoborig elsétálni, ezért ő örökítette meg a számomra. A szoborról annyit, hogy két fiatalember tavaly november 13-án délelőtt telepítette izguló családjuk körében a szobrot. Kifejezetten ügyeltek a biztos rögzítésére és az elhelyezésére, hogy így állítsanak emléket a pécsi Magasháznak – közölték lapunkkal az alkotók, ám kilétükkel kapcsolatban annyit kértek, hogy anonimitásban maradhassanak. 

Az alkotásról megtudtuk, hogy két hónap telt el a minta elkezdése és a szobor telepítése között, illetve a két fiatalembert Kolodko Mihály budapesti miniszobrai ihlették. Az ukrán származású szobrászművész többek között elkészítette a meséből ismert Mekk Eleket, a kockásfülű nyulat, illetve készült alkotás Skála Kópéról és Rubik Ernő világhírű találmányáról, a Rubik-kockáról. 

https://www.bama.hu/helyi-kozelet/2022/05/elferdult-egy-kicsit-a-pecsi-mini-magashaz

Mai szerencsétlenkedésem…..

Megérkezett távolkeletről, nekiálltam összerakni. Egy zacskóban az egész szép míves kínai nyelvű összeszerelési utasítással. Megküzdöttem vele. Ami nyilvánvaló volt, hogy alacsony árért alacsony minőséget kaptam, de ez van. Ismerek olyan országot, ahol magas árért kapok alacsony minőséget. Végeredményben, lett egy kis fából készült zárható kincsesládám, ebben fogom tartani az összes kincsemet. Nem lesz tele az tuti. Aki szeret bíbelődni találhat még Kínában olcsóbb cuccokat, aminek az összerakásához kell némi kreativitás. Nekem is ez jutott, de örülök, hogy kész.

Szobortúra a nyolcadik

Süt a nap, mehetnékem támadt, de az egyre romló térdem miatt csak kicsit mehetek. Jól van ez így, irány a nyócker, Bókay utca Kolodko úr újabb kedves miniszobra a Szurikáta. A szobor állításának apropója az inzulin felfedezésének 100 éves évfordulója. A szurikáta hátára egy hátizsákot is készített az alkotó. Jelezve, hogy a diabéteszes gyermek nem indul el sehova a táskája nélkül, mert mindig a keze ügyében kell lennie az inzulin beadásához és a vércukor méréséhez szükséges eszközöknek, valamint gyümölcslének, szőlőcukornak, vagyis gyorsan feszívódó szénhidrátnak, arra az esetre, ha a vércukorszintje alacsony lenne. Nézegettem innen-onnan, nagyon tetszik, látogassátok meg.

Mésztufa barlang – Pécs

Október eleje, régen jártam, Pécsett. Sok apropója lett a látogatásnak, betegségek, lábadozások és a rég látott baráttal való találka. A térdem miatt kértem, hogy valami kisebb séta legyen csak, mert nem tudom, hogy hogyan bírom. A séta rövid lett és nem igazán bírtam, de ellátogattunk Tettyére a Mésztufa barlangba. Jó kis kirándulás volt.

A Tettyei Mésztufa-barlangban nincsenek cseppkövek, ez ugyanis édesvízi mészkőben keletkezett, vagyis más, mint a karsztos barlangok. A hegyről lerohanó Tettye-patak meszes vizéből kalcium-karbonát vált ki a patakmederben, ami bevonta a mederbe hullott faágakat, leveleket. Néhány tízezer év alatt a Tettye völgyében mintegy 30 méter vastag és egy kilométer hosszú mésztufa réteg alakult ki gátakkal és különböző méretű üregekkel. 

A puha kőzetben keletkezett természetes járatokat aztán az ember tovább alakította. A jól megmunkálható mésztufa kiváló építőkő volt, ennek köszönhetően évszázadokon át tartó bányászati tevékenység folyt itt. De nemcsak dolgozni jöttek ide, a 19. század végéig számos barlanglakást is kialakítottak a tettyei mésztufában. 

1906-ban Reéh Györgynek, az ismert pécsi lokálpatriótának támadt egy ötlete, hogy csináljanak a turistaattrakciót az addig lezárt tettyei barlangból. Lett itt mesterséges vízesés, fényjáték, a sötét járatokban papírmasé sárkányok, őslények és még egy kaszásnak öltözött ember is ijesztgette a vendégeket, szóval amolyan vidámparki szellemvasút-élményt kínáltak a látogatóknak. A Pokol kapuja, ahogy akkoriban emlegették a barlangot, még népszerűbbé tette a Tettyét, ami akkoriban a 19-20. század fordulóján kezdett divatba jönni, mint pihenő- és kirándulóhely a pécsi polgárok körében. 

A barlang az első világháborúig üzemelt, aztán meglehetősen hosszú, nyolcvan évnyi csönd következett. 2006-ban a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága nyitotta újra, hogy megismertesse a látogatókkal a barlang kialakulását és történetét. A Pokol kapujának őrzője, a sárkány azonban megmaradt: ha nem is az eredeti, de annak egy hű másolata az újranyitott barlangban is szerepet kapott.

A helyszínt egy kedves túravezető kíséretében jártuk be. Ennek során megnéztünk egy rövidfilmet a barlang kialakulásáról, láttunk itt földalatti lakásbelsőt; egy terepasztal a karsztosodás folyamatát szemlélteti; korabeli fotók segítségével követtük végig, mennyit változott a táj az elmúlt száz évben; Vezetések minden egész órában indulnak, a program időtartama 40 perc. A barlangban a hőmérséklet télen-nyáron 14°C körül van – öltözékünket ennek megfelelően válassztottuk meg!

Forrás:https://www.termeszetjaro.hu/hu/poi/barlang/tettyei-mesztufa-barlang/23440154/